Biomassza, faapríték szállító, aprító rendszer
A rendszer feladata:
A rendszer fatüzeléses elsősorban
erőműi kazánok biotüzelőanyaggal – nevezetesen faaprítékkal - történő ellátását
végzi. A fa általában kivágott legallyazott rönkformában érkezik a telephelyre.
Természetesen más formátum is alkalmas, ekkor megfelelően átalakított
előkészítő és adagoló rendszer szükséges. A nyersanyag továbbítása az apríték
előállító gépre az első lépés, amelyet speciális adagoló rendszer juttat az
aprítógépbe. Az aprítóból kikerülő forgács szállítása és vagy deponálása után
külön szállító rendszer végzi az apríték eljuttatását a kazánok adagoló
rendszeréhez. A gépészeti rendszer feladata az apríték készítése és szállítása
valamint esetleges tárolása a gépek üzemszünete és a szállítás hullámzásának
kiegyenlítése idejére. A kapcsolódó villamos vezérlés és irányítástechnika
feladata a gépek összehangolt működésének biztosítása, a rendszer felügyelete
és a biztonságos működtetése.
Fő elemek:
A beérkezett faanyagot a tároló
térről rakodó gépekkel juttatjuk, az un. rönkasztalra, amely képes akár 500-600
mm átmérőjű és 4 m hosszúságú rönkök kezelésére is. A rönkasztalról az anyag
egy kapaszkodókörmös adagoló vályúba kerül. A hozzá kapcsolódó gépegységek
biztosítják a fáról leváló törmelék különválasztását, majd az anyag
továbbításra kerül egy fémdetektoros kapun keresztül a hidraulikus és villamos
működtetésű adagoló berendezésbe. A rönkasztalról lekerülő anyagmennyiséget egy
fotókapus ellenőrző rendszer szabályozza, így csak a fogadó kapacitásnak
megfelelő mennyiségű anyag juthat a további elemekhez. Korlátozás esetén a
rendszer megállítja a rönkasztalról történő adagolást.
Az aprító gép előtti hidraulikus
működtetésű behúzó adagoló gép szabályozza az aprítógépre kerülő faanyag
sebességét. Az adagolás sebessége az aprítógép áramfelvételéről van
visszacsatolva. Így kézben tartható a nagyteljesítményű gép
teljesítményfelvétele. Az aprítógép által készített 20-70 mm-es forgács a gép
alól egy ferde, kazettás szalaggal jut fel a depónia méreteknek megfelelő
magasságba. Innen az anyag két úton jut tovább, vagy szállítószalagokkal
közvetlenül továbbvisszük a kazánok beadagoló rendszeréhez vagy a magasban
elhelyezett szalagról egy adagoló kocsi segítségével egyenletesen elterülő depóniát
képezünk. Az adagoló kocsi a teljes hosszban adott helyre egyenletesen ledobja
a forgácsot. A porzás csökkentésére teleszkópos, automata működésű adagoló cső
biztosítja a forgács egyenletes és szabályozott magasságból történő lehullását.
A depónia végén adagoló bunkerből
egy másik szalagrendszer viszi fel az anyagot a hosszú felhordó szalagra, amely
már a kazánok adagoló rendszerébe juttatja a tüzelőanyagot. Itt további
anyagáram irányítás is történik egy váltólap segítségével.
Irányítástechnikai rendszer
leírása:
A rendszert elsősorban automata
üzemmódra terveztük, de lehetőség van szerviz módban az egyes gépek önálló
működtetésére is, valamint egyes részegységek kézi vezérlésére is. Az irányítás
egy diszpécser fülkéből történik. A működés a központi vezérlő PLC-hez
kapcsolódó nagyméretű érintőképernyős kezelő panelen jól áttekinthető
folyamatábrás megjelenítéssel figyelemmel kísérhető. Indítás előtt a gép
figyelmeztető jelzést ad. Amennyiben az összes külső feltétel teljesül –
vészkapcsolók a normál helyzetben, külső adagolás fogadó kész, motorok
működőképesek, hőmérsékletérzékelők rendben stb. a rendszer megfelelő
késleltetéssel és indulási sorrendben elindul. Jelen esetben először az
aprítógép ill. az azt kiszolgáló rendszerek indulnak. Az aprítógép teljes elindulása
a felpörgetéssel együtt kb. 15 min.-t vesz igénybe. A gépek indulási sorrendje
az anyagáramlásnak megfelelő rendelkezésre állás szerint visszafelé történik.
Előbb a legtávolabbi gépeknek kell megindulni, majd a beadagolási szakasz indul
el. Megállásnál természetesen fordított a sorrend, így anyag nem marad a
gépeken.
A rendszer irányítástechnikai
kiszolgálását nagy teljesítményű PLC vezérlő végzi, melyekhez külön megjelenítő
és jelzőrendszer valamint adminisztratív feladatokat kiszolgáló PC is csatlakozik.
Ez utóbbi feladata a nyilvántartások, teljesítményadatok rögzítése, az adatok
archiválása. Természetesen a PLC is önálló hibakezeléssel és naplózással
rendelkezik, de a hosszabb távú adattárolást a PC kapcsolat végzi. Ezen
keresztül lehetőség nyílik felsőbb szintű irányítástechnikai feladatok
ellátására is. (Vállaltirányítás, távfelügyelet).
A rendszer integráltan
tartalmazza az egyes fő gépek önálló ellenőrzési rendszerét is, így pl. az
aprítógép hőmérséklet és áramszabályozó egységeit, a hidraulikus rendszer
hőmérséklet és nyomásellenőrzését, a kapcsolódó tisztítórendszer, porelszívó
stb. irányítását. Az anyagáramlást közvetlenül befolyásoló gépek
frekvenciaváltós hajtásokkal rendelkeznek, így a gépek energiatakarékosan
üzemeltethetők, mert mindig csak a kívánt teljesítménnyel járnak, így jelentős
villamos energia takarítható meg. Továbbá a megoldás növeli a gépek
élettartamát, meghibásodási gyakoriságát jelentősen csökkenti, hiszen az
indítások kíméletesebbek, a terhelésingadozás kisebb, a melegedési hajlam
csökken. A rendelkezésre álló nagyszámú ellenőrző jel biztosítja az esetleges
hibák előrejelzését, a nagyobb működési zavarok megelőzését.
A rendszerbe jól integrálható
tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszer is, továbbá a számítógépes kapcsolat miatt
a távfelügyelet és riasztás is. A részegységek ellenőrző rendszere pl.
fémdetektor, hőmérsékletszenzorok, füstdetektor stb. az üzembiztonságot fokozza
és biztosítja mind a műszaki követelmények, mind a hatósági előírások
betartását.
Az adminisztratív kiszolgáló
rendszer biztosítja a műszaki karbantartási ciklusok megszervezését pl. a gépek
üzemóráinak nyilvántartásával, a leállások és hibák eseménynaplózásával,
továbbá a teljesítményadatok regisztrálásával elősegíti a gazdálkodási
feladatok ellátását is.
Budapest, 2007 június 30.
Nikolits
Károly műszaki igazgató